fbpx

Közel három évvel ezelőtt, egy barátnőm ajánlására, mentem el először a Sankalpa jógastúdióba. Akkor már régóta kerestem egy helyet, ahol folytathatom a jóga szeretetét. Kapcsolatom a jógával lassú folyású volt. Már gimiben úgy gondoltam, hogy ez tetszene nekem, de akkor még más kötötte le a figyelmem. Később mindenféle női magazinból igyekeztem otthon jógapózokat kipróbálni. Emlékszem az első pár póz, amit rendszeresen gyakoroltam otthon, azok Jennifer Aniston kedvenc ászanái voltak ( amit vagy a Galmour-ban vagy a Joy-ban találtam). Két ászanára tisztán emlékszem a Baddha konasana-ra és Vriksasana-ra. Később akadt lehetőségem kipróbálni órán is a jógát és tetszett is, de mindig elsodródtam tőle. Azt hiszem már akkor is a megfelelő helyet kerestem, a megfelelő atmoszférát. Időről-időre újra és újra próbálkoztam a jóga órákkal amerre csak jártam, de nekem túl fitneszesek voltak. A jóga a befelé figyelésről szól és ezen az órákon ezt nem éreztem.

Így,-ahogy már írtam három éve -az utam a Sankalpába vezetett. Az első itteni órám egy Csipőnyitó óra volt. Azóta se felejtem el mennyire hatott rám. Elég stresszes időszakon mentem át, nem találtam a helyem, főleg a munkában. Ahogy kijöttem az óráról, olyan megnyugvás lett úrrá rajtam, amit leírni sem tudok. Emlékszem még a hangom is sokkal nyugodtabb volt, egész más frekvencián szólalt meg. Hosszú idő óta először éreztem magam stresszmentesnek, először éreztem azt, hogy minden rendben lesz. Az átalakulásom ott és akkor kezdődött meg. Elkezdtem szépen, lassan kilépni a komfortzónámból és a folyamat az óta sem állt meg.

A Sankalpa az életem része lett, szeretek oda járni, ez az én szentélyem.

Papp Gabi, 2019.07.04.